Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 28. vasárnap, 16:00
Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804–1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve a kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva – úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is – többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly – tanultak. Molnárné Aczél Eszter kurátori vezetésén a reformkori Pest életével ismerkedhetnek meg a műalkotásokon keresztül.
A tárlatvezetésen való részvételhez csak a program jegyét kell megváltani, külön belépőjegy megváltása nem szükséges.
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum (Budavári Palota E épület)
Kérjük, hogy az esetleges változásokról való értesülés érdekében folyamatosan kövessék az esemény Facebook-bejegyzéseit a BTM Facebook-oldalán.
A programváltozás jogát fenntartjuk!
A Fővárosi Nagycirkusz idén karácsonyra az egyik legszebb és legismertebb Grimm-mesét varázsolja a közönség elé, a szorgos és a lusta lányról szóló Holle anyót.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát épített rá, Brecht átiratot készített a nagy francia színpadi szerző, Molière komédiájából. Csak az arcunkra ne fagyjon a mosoly a macedón származású Alekszandar Popovski mostani rendezése láttán, akinek A Mester és Margarita című színpadi vízióját a Nemzeti Színház közönsége nagy elismeréssel fogadta.
Az Erdő a színészkedés körül forog. Nem a színház körül, bár szereplői közül ketten is színészek, hanem a szerepjátszás, mint életstratégia körül. Másrészt az Erdő természetesen az erdő körül is forog, amelyből a gazdag földbirtokosnő, Gurmizsszkaja időnként elad egy-egy darabot, hogy abból vásárolja meg magának az éppen kiszemelt ficsúrt.
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a…
Higgy, bízz, érezz… Kérdezz-felelek! “Hiszek abban, hogy a valóságunkat mi teremtjük!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
